Fallout Tactics
Ennél a játéknál az új fejlesztőbrigád, a Micro Forté egy merész húzással kísérletet tett az előző részekben megismert, „atomcsapta” világ, a hozzá tartozó játékrendszer, valamint az X-COM- és a Jagged Alliance-széria által képviselt csapatalapú taktika keresztezésére.
Itt búcsút inthetünk a magányos világmegváltásnak: a küldetések megoldásához ezúttal egy legfeljebb hatfős csapat áll rendelkezésünkre. Az irányítható karakterek között természetesen kiemelt szerepet kap sajátunk, akit a készítők által felkínáltak közül választhatunk ki, vagy az elődökből már ismert módon a magunk kénye-kedve szerint generálhatunk új játék indításakor. Ez a karakter minden küldetésen velünk lesz, elhalálozása pedig egyúttal a játék végét is jelenti. Csapatunk képességeit az elején és játék közben is magunk variálhatjuk. Ezeket egészítik ki a szintlépéskor kapható perkek, vagyis bónuszképességek, melyekből a készítők közel százat zsúfoltak a programba. És bár csapattársainkat úgymond „készen” kapjuk, a bevetések során az ő fejlődésükről is mi dönthetünk.
Az osztagalapú csaták mellett a játékmenet másik meghatározó tényezője a harc módja, pontosabban annak ideje. A program menüjében három idevágó opciót találunk: folytonos (CTB), egyéni (ITB), illetve csapatalapú (STB) körökre osztott harc. A három játékmód közül a második hasonlít leginkább az első két Fallout rendszerére, vagyis amint eldördül egy fegyver, az idő megáll, s a továbbiakban zölden világító akciópontjainkból gazdálkodva mozoghatunk, támadhatunk, vagy használhatunk különféle tárgyakat és képességeket. Amint ezek a pontok elfogytak, vagy amennyiben az „End Turn” gombra tenyereltünk, újabb körökben társainknak is parancsot adhatunk, majd az ellenfélen a sor, hogy megkeserítse életünket. Lényegében ugyanígy működik a Squad Turn Based mód is, azzal a különbséggel, hogy itt csapatunk minden karaktere egy körben cselekszik. A legérdekesebb és talán a legnehezebb alternatíva azonban a folytonos körökre osztott játék, ami nevét meghazudtolva inkább valós idejű taktikát takar. Ezt választva a harc csak ellenfeleink halálával áll meg: akciópontjaink ugyan a fegyverhasználattal csökkennek, de folyamatosan vissza is töltődnek, ráadásul karaktereinkkel „ingyen” mozoghatunk a leghevesebb golyózáporban is.
Az irányítást biztosító kezelőfelületet a készítők a nagy elődök mintájára alkották meg, kibővítve néhány fontos ikonnal, melyek az alapvető taktikai parancsok kiadását szolgálják. Ide tartozik a kötelező állj-guggolj-hasalj hármas, valamint szintén három, embereink viselkedését és agresszivitását szabályozó gomb. Utóbbiaknak a körökre osztott harcokban már nincs szerepük, de azok kezdeményezésében annál inkább higgadtan becserkészhetjük, vagy akár ész nélkül cafatokra lőhetjük az ellent, így persze némi véráldozat árán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése